Gran Canaria
Gran Canaria a legnépszerűbb európai úti célok között szerepel, hiszen könnyen bejárható, kellemes klímájú és értékes tengerparti szakasszal rendelkezik. Ráadásul Budapestről közvetlen fapados járattal is eljuthatunk a szigetre! Fővárosa a mindig nyüzsgő Las Palmas, ami annak ellenére, hogy zsúfoltnak tűnhet, mégis elvarázsol minden turistát.
Érdemes megtekinteni itt a Casa de Colónt, a Casa Museo de Pérez Galdóst, a Catedral de Santa Anat és a Museo Canariot, majd egy kitérővel ellátogathatunk a Las Palmastól 10 km-re található Caldera de Bandamához, a Bandama-kráterhez. Ennek a legmagasabb pontja 569 méter, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a sziget északi partvidékére és Las Palmas városára. Aztán ha már a szigeten vagytok, nézzétek meg Teldet, Gran Canaria második legnagyobb városát is, amely egykor a guancho törzsfőnök, Doramas erődje volt. Az óváros macskaköves, keskeny utcái nagyon hangulatosak és a régi kanári-szigeteki házak azt a kort idézik, amikot Telde a cukornád kereskedelemből építette fel birodalmát.
Fuerteventura
Aki a nyugalom és a természet csendje után vágyik, Fuerteventurán biztosan megtalálja! A fehéren csillogó homokágy, a türkizkék öblök, a hegygerincekre emlékeztető homokfodrok és a mélykék tengerbe futó hegycsúcsok birodalma vár itt mindenkit.
S mivel a sziget az örök szél birodalma is egyben, ezért az aktív sportok szerelmesei is megtalálják a számításukat, bátran lehet hódolni pl. a szörfözésnek. Aztán a tengerparti pihenés után szemügyre vehetitek a fővárost Puerto del Rosariot, melynek kikötője rendkívül élénk. Majd ellátogathattok Betanuriaba is, amelyet 1405-ben Jean de Béthencourt alapított. A város 1834-ig a sziget központja volt, ma pedig büszkén hordozza magán a múlt jegyeit, hiszen a város jellegzetes látnivalója, az Iglesia de Santa Maria templom aranyozott oltára a XVII. századból való.
La Palma
La Palma szinte teljes egésze nemzeti parki terület, amelynek központi részén a Caldera de Taburiente nevű kráter található. Ha hihetünk a kutatásoknak, akkor ez a legmélyebb kráter a világon, legnagyobb átmérője 9 km, kerülete pedig 28 km.
A sziget déli részén pedig egy még ma is füstölgő vulkán, a Volcán de Teneguía van, ami 1971-ben tört ki utoljára, megnövelve a déli partvidéket, de azóta nyugdíjas tempóban éli a hétköznapokat. A lávamező ma már látogatható, a talajból még mindig sugárzik a meleg. Kedvelt célpont botanikusok, geológusok, zoológusok, vulkanológusok és a természet szerelmeseinek. A sziget másik nevezetessége, ami nagyon sok festőt és fotóst megihlett már, az a mindent beborító növényzet, hiszen gazdag fenyő-, mirtusz és babér erdő borítja a tájat, sok a banánfa és egyre több avokádó és dohány is terem.
Lanzarote
Lanzarote a természet játszótere volt a XVIII. század folyamán, hiszen a vulkáni folyamatoknak köszönhetően a sziget addigi képe teljesen átalakult és szinte élhetetlenné tette az ember számára. Azonban a pusztítás változatos formájú és színű vulkáni képződményeket produkált és később a mezőgazdaság is helyreállt.
A Corona-vulkán kitörésekor keletkezett alagutak és barlangok járatait ma vezetett túra keretein belül járhatjátok be. A földalatti termekben koncerteket rendeznek, hiszen a termeknek fantasztikus az akusztikája. A különleges vidéket 1974-ben nemzeti parkká nyilvánították (Parque Nacional de Timanfaya), s ennek köszönhetően még ma is látható az El Golfo, ami egy vulkáni kráter felét kiöltő gyönyörű, smaragdzöld lagúna. A Timanfaya Nemzeti Park nyugati felén található lagúna ragyogó zöldje és a fekete, vörös és szürke színű sziklák megkapó kontrasztot alkotnak. Lanzarote fővárosa is megér egy kirándulást, hiszen II. Fülöp parancsára a XVIII. században építették itt fel a Castillo de San Josét, ami napjainkban a Nemzetközi Kortárs Művészeti Múzeumnak ad otthont. Picasso, Miró és César Manrique szobrai kaptak itt helyet.
Gomera
Szinte az egyetlen sziget a Kanári térségben, ami majdnem érintetlen. A hatalmas babérerdők között Gomera olyan, mint egy mesebirodalom, amelyet mély szakadékok jellemeznek.
A sziget érdekessége az el silbo, egyfajta füttyszó, amellyel a hasadékok között lehet kommunikálni. Az idősebb generáció még használja, a fiatalabban azonban már csak értik, de nem “beszélik”. A sziget akaratlanul is biztonságot sugall óriás hegyével, s talán nem véletlen, hogy 1492-ben Kolumbusz innen indult útjára és 1493-ban ide érkezett vissza. A sziget apró fővárosa San Sebastian de la Gomera a kikötő mögött fekszik. Fő nevezetessége a Kolumbusz kútja (Pozo de Colón), amelynek vízével Amerikát keresztelték- legalábbis ez áll a kút feletti feliraton.
Hierro
Hierro a másik titokzatos sziget Gomerát követve. A két sziget talán arra lett rendeltetve, hogy félelmetesnek és zordnak tűnő részeivel megőrizze a szigetcsoport identitását: a paradicsomi állapotot, a természet harmóniáját.
Viszont ha van bátorságotok felfedezni, akkor végtelen nyugalma pillanatok alatt elvarázsol titeket. Ne riasszon meg senkit, hogy Hierro északi és keleti oldala nedves és ködös, a többi területen viszont rekkenő hőség van. A szigeten ennek ellenére kellemes felfedező utat tehettek, akár gyalog is, mielőtt szerény városában, Valverdében megszállnátok. A kisváros csöndes szemérmeséggel várja a felfedezőket, ahol megcsodálhatjátok a főtéren álló plébániatemplomot, az Iglesia de la Concepciónt és a Népművészeti Múzeumot (Museo Insular), amelyben házi szerszámokat és eszközöket, valamint helyi népviseleti ruhákat állítottak ki.
Tenerife
S végül elérkezünk a legnépszerűbb úti célhoz, Teneriféhez, valamint a Kanári-szigetek jelképéhez, a Teide vulkáni kúphoz, amely egész Spanyolország és a hozzá tartozó területek legmagasabb hegye. Szinte minden képeslapon ezt láthatjuk – a csodálatos növényvilág és gyönyörű strandok mellett.
A sziget mindig is kedvelt lakóhely volt, erről tanúskodik egykori fővárosa, La Laguna. Az óvárosa Tenerife egyik legcsodásabb helye, s nem véletlenül része az UNESCO Világörökségnek. Számtalan építészeti emléke van, reneszánsz és neoklasszikus templomok, XVII-XVIII. századi villák és egy gyönyörű katedrális is. Viszont nem lehet elmenni a sziget fővárosa, Santa Cruz számos érdekes látnivalói mellett sem, hiszen a legjelentősebb spanyol kikötő 1723-ban lett a szigetek fővárosa. Megtaláljuk itt a Plaza de Espana közepén a spanyol polgárháború áldozatainak emlékművét, a sétány túlsó végén a polgárháború győztesének és Spanyolország diktátorának szobrát, a Franco-emlékművet, de nevezetesebb épületei közzé tartozik a sziget kormányának terjedelmes tömbje a Palacio Insular is.
