A németországi Kiel és az angliai Southampton egyeteme által készített tanulmány skálát dolgozott ki a kulturális kincseknek az évszázad végéig éghajlatváltozás által való veszélyezettségének a jelölésére.
Ezek alapján az olaszországi Velence és a lagúnája, Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája állnak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas a southamptoni egyetem közleménye szerint.
Velence évszázadonként 10 centiméterrel merül el a lagúnában a "deltatorkolat szélesedése és az üledék lerakódása" okozta tengerszint-emelkedés miatt- figyelmeztetett már régebben az UNESCO. A XX. században további 10-13 centimétert veszített a talajvizet lecsapoló iparágak miatt. A libanoni Türosz romvárosát, a spanyolországi Tarragona régészeti együttesét és a törökországi Epheszoszt leginkább a part menti erózió fenyegeti.
A tanulmány szerint 37 helyszínt fenyeget jelenleg olyan árvíz, amely évszázadonként egyszer fordul elő, és 42 másikat erózió. A következő évszázadig valószínűleg csak a térség két helyszínét, a tuniszi medinát (óváros) és a törökországi Xanthos-Letoon romvárosát kímélik meg az árvizek és az erózió.
Ezeknek a világörökségi helyszíneknek "számos kihívással kell szembenézniük, hogy alkalmazkodni tudjanak a tengerek szintjének emelkedéséhez" - hangsúlyozta Sally Brown, a southamptoni egyetem kutatója. A tanulmány rámutat, hogy néhány kivételtől eltekintve a műemlékeket nem lehet áthelyezni.
