Miért kell repülőgép üzemmódba állítani a telefonokat?
A mobiltelefonok folyamatosan keresik a kapcsolódási lehetőségeket, legyen az például wifi vagy bluetooth. Ezzel megzavarhatják azt a frekvenciát, amin a pilóták kommunikálnak. Folyamatosan dolgoznak a háttérben a programok, értesítéseket, e-maileket kapunk akkor is, ha nem nyomkodjuk a telefon gombjait.
A fel- és leszállás során különösen fontos, hogy a pilóták tisztán hallják a földi repülésirányító központból érkező utasításokat. Az okostelefonok által kibocsátott jelek zavarhatják a rádiókommunikációt, ami vészhelyzetet teremthet. Lehet, hogy van olyan ismerősünk, aki egyszer már elfelejtette kikapcsolni a telefonját és nem történt semmi baj. Nos, egy készülék esetében általában még nem történik katasztrófa, ugyanakkor a pilóták elmondása szerint nem túl kellemes, amikor a fejhallgatójukban a telefon gerjesztette zúgó-búgó hangokat hallják. Gondoljon azonban bele, milyen rádiózajt okozna 50, 100 vagy akár 300 telefon! A pilóták a zúgástól semmi mást nem hallanának. Ezért nagyon fontos, hogy a személyzet kérésének megfelelően állítsuk repülő üzemmódba a készülékeinket vagy kapcsoljuk ki az utazás időtartamára. Repülő üzemmódban viszont lehet offline játszani, zenét hallgatni, fényképezni az egész út során.
Miért van az a kis lyuk a repülőgép ablakán?
Az a kis lyuk a nyomásszabályzás miatt fontos, hogy ott legyen az ablakokon. A kabinablakokat szintetikus gyantából készítik és 3 rétegből állnak: van egy külső, egy középső és egy belső ablaktábla. A középsőn található ez a bizonyos lyuk.
A magasban repülve annyira alacsony a légnyomás, hogy elájulnának az emberek, így a repülőgépek kabinjában mesterségesen növelik a nyomást. Az ablaktábláknak ezt a nyomáskülönbséget kell folyamatosan kibírniuk. A kis lyuk a nyomáskiegyenlítésben segít. Ezért van az, hogy a külső ablaktábla véletlenül megsérülne, a középső és a belső akkor is állná a nyomást, nem törne be.
Miért nagyobb a lábtér a vészkijárat sorában?
Vészhelyzet esetén fontos, hogy a vészkijáratok jól megközelíthetők legyenek, így az oldalsó vészkijáratok elé nem tesznek be üléssort, így ott – a szabad közlekedés biztosítása miatt – nagyobb a lábtér.
Miért gyorsabbak a keleti irányú repülőutak?
Mivel a Föld keleti irányba forog, adná magát a helyzet, hogy nyugati irányba haladva legyen rövidebb a repülőút. Azonban nemcsak a Föld, hanem a légkör is forog, ezért nem helyes ez a teória. Keleti irányba a szél miatt gyorsabb az út, azaz a légkör magasabb tartományaiban uralkodó jetstreamek okozzák az utak hosszában az időbeli eltérést. Ahogy azt az iskolában megtanultuk, a meleg levegő felfelé száll, helyére hideg áramlik. A sarkvidéki hideg levegőt és az Egyenlítőnél található meleget pedig a Föld forgása kavarja össze. Az Egyenlítő környékén nyugatra fúj a szél a felső légkörben, a sarkoknál pedig keletre.
A repülőgépek utazási magasságánál egy 160-300 km/órás hátszelet jelent kelet felé, és ugyanekkora ellenszelet, ha nyugat felé halad a gép. Az Egyenlítő környékén ugyanez pont fordítva van, de arrafelé nem jár annyi kelet-nyugati járat.
Hol készítik elő a repülőgépen felszolgált ételeket?
A fapados járatokon nincs fedélzeti kiszolgálás, térítés ellenében vásárolhatunk szendvicset, csokit, ropogtatni valókat. A hagyományos légitársaságok járatain viszont az út hosszúságától függően hideg vagy meleg ételt szolgálnak fel. Az ételek minden esetben a légitársaság catering cégének földi konyhájában készülnek el. Ott adagonként becsomagolják őket és a reptérre szállítják, a gépen pedig tálalás előtt felmelegítik, így az étel minden esetben csupán pár órát áll, mielőtt elfogyaszthatnánk.
Fontos tudni azt is, hogy a magasban, a száraz levegő és a földitől eltérő nyomás miatt megváltozik az emberek ízérzékelése, hasonlóan ahhoz, mint amikor például náthásak vagyunk. Az édes és sós ízeket, de még a szagokat is a kutatók szerint 30 százalékkal kevésbé intenzívnek érezzük odafönt. Ezért van az, hogy sok utas panaszkodik a fedélzeti kosztra, miközben, általában nem annak minőségével van a gond.
