Wayan Koster, a sziget kormányzója elmondta, a befolyó összegből a környezet védelmére és a balinéz kultúra megőrzésére fordítanak majd. 2017-ben 5,7 millióan látogattak Balira (zömmel Kínából és Ausztráliából), 2018-ban ez a szám a 6 milliót is elérheti, főleg azután, hogy a valutaalap (IMF) és a Világbank éves közös ülését is itt tartották.
Balin iszonyatos a szeméttermelés, naponta 3800 tonnányi hulladék keletkezik, aminek csak 60 százaléka kerül lerakókba. A helyzet annyira súlyossá vált tavaly, hogy betiltották az olyan egyszer használatos műanyagokat, mint a szatyrok, az ételhordozók, a hőálló poharak anyagaként ismert styrofoam vagy a szívószálak.
Azt remélik, hogy az intézkedés megszabadítja a Bali körüli vizeket az odakerülő plasztikhulladék 70 százalékától.
Ugyanakkor abban is reménykednek Balin, hogy a tízdolláros illeték nem rettent el senkit az odautazástól. Koster szerint a turisták kifejezetten boldogok lesznek attól, hogy fizethetnek a bali kultúra és környezet megőrzéséért. Az adó amúgy az indonéz állampolgárokra nem vonatkozik majd, és a tervek szerint a repülőjegyekbe építik majd be.
A Times megjegyzi, nemrég Japán és Dubaj is bevezetett egy hasonló nagyságrendű, reptéren fizetendő turisztikai illetéket. Ott sem okozott turisztikai összeomlást, itt sem fog, hisz a helyi közösségek, szállásadók, vendéglátók, idegenvezetők, túraszervezők is támogatják, sőt, egy felmérés szerint a turisták 60 százalékának sincs ellenére. Ami fontos, hogy valós intézkedések kövessék a sáp beszedését.
