A tavaszi szép időben újra látogatható lett a Bory-vár, a hitvesi szerelem csodás emlékműve. Bory Jenő negyven éven át készítette Székesfehérváron a maga által tervezett és részben két kezével épített várat. Az épület a maga és imádott felesége közös művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek állít emléket. Ráadásul azon ritka művészek közé tartozik, aki már életében felépíthette saját emlékművét, múzeumát.
A Bory-vár igazi romantikus hely, ahol minden kis szeglet, minden fülke, de még a fal is rejt izgalmas látnivalót, nézegetésre érdemes apró részletet. Nem véletlen, hogy aki ide belép, az biztos nem megy el jó pár tucat fotó nélkül. Hiszen az épület és a kert hangulata elvarázsolja az idelátogatót. Az oszlopcsarnokok, az ablakok, az ívelt átjárók különös fény-árnyék játékot űznek, és egy másik világba repítik el az embert. Itt tényleg minden azt sugallja, hogy aki ezt megálmodta, nagy-nagy szeretettel rakta össze kőről-kőre a falakat, készítette el a szobrokat, és gondolta végig a látványokat.
A vár története több mint száz évre nyúlik vissza. Bory Jenő 1912-ben vásárolt egy kis présházat a Székesfehérvár mellett található Mária-völgyben. Kezdetben a nyári szünetet töltötték itt a családjával. Később, 1923-ban kezdett neki a vár építésének tervek nélkül, mindig az ihlete szerint formálva azt. Az épületben két fő téma, a hitvesi szerelem és a munka szeretete kapott hangsúlyt, ezek voltak Bory Jenő életének mozgatói. Az építmény a helyszínen nyerte el végleges formáját, a hely inspirálta az alkotót, aki nem csak megálmodta, hanem maga építette is a falakat, csak néhány munkás segített neki.
A vár magassága 30 méter, a kazamatától a kilátótoronyig. Hét torony, harminc helyiség (köztük három műterem) található benne.
A várat Bory Jenő negyven nyáron át építette, sokszor saját két kezével rakta össze a köveket. Az építőanyag is speciális, a betont használta sok helyen, így ajtó- és ablakkeretek, lépcsők, kerti kutak, de még a szobrok és domborművek egy része is ebből készült. Ezzel a technológiával saját korában úttörőnek számított. A vár egyben kiállítóhely is, ahol saját alkotásai mellett imádott festőművész felesége, Komócsin Ilona festményei és kortárs művészek képei, szobrai láthatók. A falfülkékben, oszlopcsarnokokban több száz szobor látható. A falakat mozaikok és üvegfestmények díszítik. A híres Százoszlopos udvar körfolyosóján a magyar történelem nagy alakjai, hősök, dalnokok és királyok sorakoznak. A gipszszobrok eredeti bronz vagy márvány változatait az ország különböző helyein lehet látni.
Bory Jenő a várban élte végig a második világháborút. Az épületet komoly sérülések érték, bombázták, az összes torony összedőlt, a szobrokra célba lőttek, a képeket széthasogatták. Életének utolsó éveiben is a károk helyreállításával foglalkozott, sőt a vár idegenvezetője is ő volt haláláig. A várban hunyt el, itt ravatalozták fel és itt vettek tőle végső búcsút.
A vár a Guinness-rekordok könyvében is szerepel, mint a világ legnagyobb építménye, amit egy ember egymaga, saját két kezével felépített.
A Bory-vár ma Bory Jenő leszármazottainak tulajdonában van, és az általuk létrehozott alapítvány segítségével tartják fent és működtetik a várat, ahol rendszeresen tartanak programokat is.
