A 2023-ban regisztrált 27,3 millió vidéki vendégéjszaka 81%-át a 11 turisztikai térségben töltötték a vendégek. A három legnépszerűbb: a Balaton, a Mátra-Bükk és Budapest környéke térség részesedik a fővároson kívüli szállásforgalom több mint feléből. Ugyanezekben a térségekben keletkezik egyúttal a vidéki szálláshelyek legtöbb bevétele is. A legnagyobb vendég, illetve vendégéjszaka- növekedést 2022-höz képest egyaránt a Győr‒Pannonhalma térségben könyvelhették el. 2019-hez viszonyítva viszont a Tokaj és Nyíregyháza térségben mérték a legmagasabb, 16% fölötti vendégbővülést, a Budapest környéke szálláshelyein pedig a legnagyobb vendégéjszaka-emelkedést közel 10%-kal.
A nemzetközi látogatók növekvő utazókedve vidéken is éreztette hatását, jelentős volt a külföldi forgalomemelkedés. A Balaton után Debrecen és térségében, valamint Bük-Sárvár térségben töltötték a legtöbb vendégéjszakát a külföldi vendégek. A legnagyobb vidéki üdülőrégiónkban a csehek és németek, míg a legnépszerűbb hegyvidéki desztinációnkban a lengyelek és a szlovákok voltak a legtöbben.
A legtöbb hazai vendég a magyar tengert követően a Mátra-Bükk, Budapest környéke, Debrecen és térsége, valamint Tokaj és Nyíregyháza szálláshelyeit választotta. Közülük a fővárosiak kedvence a Balaton, a Mátra-Bükk, valamint Budapest és környéke volt, ahol a legszívesebben Siófok, Eger és Visegrád szálláshelyein vendégeskedtek.
A vidéki szálláshelyforgalom közel egyötöde, több mint 5 millió vendégéjszaka turisztikai térségeken kívüli településeken realizálódott. Közülük a legtöbb, negyedmillió vendégéjszakát a jelentős üzleti turizmussal rendelkező Kecskemét mondhatta magáénak 2023-ban, a legnagyobb forgalomnövekedéssel pedig (+15%) Szarvas városa büszkélkedhetett.
Az NTAK adatai alapján lakosságarányosan, a település éves vendégforgalma alapján a legtöbb vendég Zánkán, Visegrádon és Zalakaroson fordult meg. Az egynapos látogatások szerinti legnépszerűbb öt térség top-látványossága a Váci főtér, a siófoki Aranypart szabadstrand, a nyíregyházi Sóstó-, illetve a hajdúszoboszlói Hungarospa Gyógyfürdő és az Egri bazilika volt.
A Magyar Turisztikai Ügynökség
A turizmus Magyarország stratégiai fontosságú ágazata, amely a GDP mintegy 12 százalékát állítja elő. Tavaly 16 millió vendég több mint 41 millió vendégéjszakát töltött a hazai szálláshelyeken. Az ágazatban működő közel 100 ezer hazai szálláshelyszolgáltató-, vendéglátó- és attrakcióüzemeltető kis- és közepes vállalkozás csaknem 400 ezer család megélhetését biztosítja. Az ágazat versenyképességének erősítése érdekében jött létre 2016-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmus kormányzati csúcsszervezete a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) révén napi szinten lát rá az ágazat teljesítményére. Az MTÜ feladata az ágazat magas szintű, adatalapú irányítása, turizmusfejlesztési stratégiák meghatározása, a jogszabályi környezet versenyképességet támogató alakítása, valamint az országmárka építése. Marketing és értékesítési kampányok
révén aktívan hozzájárul ahhoz, hogy országunk még vonzóbbá, élményekben gazdagabbá váljon mind a külföldi, mind a belföldi utazók számára. Stratégiai célja, hogy hazánk Közép-Európa vezető turisztikai desztinációjává váljon, valamint, hogy az ágazat GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 2030-ra 16 százalékra növekedjen.
További információk és térségi trendriportok: igyutazunk.hu
