A régészek előtt közismert az ilyen kicsiny temetkezési kertek léte a fáraói sírkamrák bejáratánál, de ez az első alkalom, hogy ilyen kertre bukkantak az ősi Thébában, a mai Luxorban - közölte a tárca, amely fotókat is nyilvánosságra hozott a feltárásokról.
A kertnek valószínűleg szimbolikus jelentősége van, a temetési rituáléknál játszhatott szerepet - közölte José Galán, a spanyol régészeti misszió vezetője. A régészek a híres Királyok völgye melletti Dra Abu en-Naga nekropoliszban végzett feltárások során bukkantak rá a páratlan temetkezési kertre.
Mahmud Afifi, a minisztérium osztályvezetője az al-Ahram egyiptomi napilap online kiadásának elmondta, hogy a 3 méter hosszú, 2 méter széles kertet, amelyet 30x30 centiméteres négyezetekre osztottak, egy középbirodalmi (Kr.e 2030-1640) sziklába vájt sír udvarán találták. A kicsiny négyzetekbe különféle növényeket, virágokat ültettek. A kert közepén a régészek találtak két magasított pontot, ahová kicsiny fát vagy bokrot ültettek.
A szakemberek rábukkantak egy körülbelül 4000 éves kicsiny fa mintegy 30 centiméteres gyökereire és törzsére. Mellette szárított datolyát és más gyümölcsöket tartalmazó edényt tártak fel, amelyet áldozat bemutatására használhattak - közölte Afifi.
A temetkezési kert felfedezése az ősi Théba környezetéről és kertészetéről árulkodik a Középbirodalom idején, Kr.e. mintegy 2000 tájékán - mondta José Galán. Hasonló temetkezési kerteket eddig csak az újbirodalmi (Kr.r 1550-656) sírok falainál találtak, ahol a kicsiny, négyszögletes kert a síremlék bejáratát jelentette néhány fával a közelében. José Galán elmondta azt is, hogy a síremlék bejáratánál találtak egy kicsiny, 46x70x55 centiméteres agyagból épült kápolnát, benne három igen jó állapotban fennmaradt, fáraói életképeket ábrázoló temetkezési sztélével a 13. dinasztia (Kr.e 1794/93-1648/45) korából.
A spanyol régészeti misszió 16 éve dolgozik a Dra Abu en-Naga nekropoliszban folyó feltárásokon.
