A dubrovniki városvezetés korábbi ígéretének megfelelően áprilistól kamerákon figyelik az óváros kapuin be- és kilépő turisták számát – írja a Dubrovnik Times. Nyaranta ugyanis annyian látogatják a UNESCO-világörökség részét képező, fallal körülvett városrészt, hogy a tömeg néha már elviselhetetlen. Ennek egyik oka, hogy ilyenkor több óriási tengerjáró megáll itt, amelyek esetenként akár 15 ezernél is több utast zúdítanak az ódon utcákra. Tavaly 1 millióan látogatták meg Dubrovnikot, ami rekord.
Az új előírások 8 ezer főben korlátozzák a városfalon belül tartózkodó turisták számát. Ezt egyébként nemcsak a józan ész diktálta, de az UNESCO is kérte a várostól, hogy a látogatók ne okozzanak kárt a műemlékekben. Hatezer főig nincs korlátozás, utána azonban már lassítják a belépést, így sorok alakulhatnak ki a kapuknál. Ha a bent tartózkodók száma eléri a 8 ezret, csak akkor lehet belépni, ha valaki elhagyja az óvárost.
Ha valaki nem akarja a véletlenre bízni a belépést, van mód a látogatás bebiztosítására. A Dubrovnik City Card megvásárlása, amelynek egynapos változata online 6400 forintnak megfelelő összegbe kerül, elsőbbségi belépést nyújt – írja a Condé Nast Traveler.
Küzdenek az ár ellen
Dubrovnik nem az egyetlen hely, amely túlzott népszerűségének foglya. A két legismertebb város, amely igyekszik valamilyen módon korlátozni az oda utazók számát, Barcelona és Velence. Előbbit tavaly 32 millióan látogatták meg, ami bődületes szám az 1,6 millió helyi lakoshoz képest – írja a Daily Mail. Barcelona polgármestere ezért több intézkedést is bejelentett az áradat megfékezésére.
A turistáknak kiadott ingatlanok adóját a legmagasabb szintre emelik, újabb szállodák építésére pedig nem adnak engedélyt. Egyben több adóellenőrt állítanak szolgálatba, hogy visszaszorítsák az illegális lakáskiadást. Felemelik a parkolási díjakat, korlátozzák a segway-k és elektromos robogók számát.
A világ egyik legkülönlegesebb városa, Velence is hadat üzent az utcáit és csatornáit ellepő turistáknak. A városi tanács a múlt héten olyan intézkedéseket fogadott el, amelyekből több azonnal életbe lép.
Dubrovnikhoz hasonlóan Velencében is kamerákon fogják számolni a városba betóduló látogatók számát, a horvát várossal ellentétben azonban egyelőre nem vezetnek be felső korlátot. Inkább a puha elrettentés eszközét választják: egy weboldalon lehet valós időben követni a turisták számát – írja a The Local.
A vezetés azt is tervezi, hogy a város kevésbé ismert részeit népszerűsíti egy kampány keretében. A tömegközlekedési jegyek érvényességét kiterjesztik a szélesebb városi területre, hogy arra ösztönözzék a látogatókat, térjenek le a bejáratott csapásokról. A helyi turistairodákban olyan térképeket adnak majd, amelyek alternatív útvonalakat kínálnak étkezőhelyekkel és vécékkel, hogy ne a műemlékeket használják ilyen célokra. Növelik a rendőrök számát is, hogy megfékezzék a rendbontókat. Barcelonához hasonlóan Velencében is korlátozni akarják a turisztikai szállások számát.
Drágítanak és korlátoznak
A turistaáradat más olasz településeken is gondokat okoz, és ellenszenvet vált ki a helyi lakosságból. Rómában például azon gondolkozik a városvezetés, hogy egy no-go zónát jelöl ki a Colosseum köré az utóbbi időben megszaporodott rongálások miatt. A Ligur-tenger partján található Cinque Terre falvai is korlátozni akarják a festői szépségű vidékre belépők számát.
Európában Izlandról érkeztek hírek legutóbb arról, hogy korlátozni akarják a beutazók számát. Ezt főként az idegenforgalmi adó emelésével és adminisztratív lépésekkel igyekeznek elérni. Az adóemelés a népszerű angol üdülőhely, Bath esetében is szóba került, ahogy a Baleár-szigetek kormánya is ehhez folyamodott.
Hangyaként lepik el a romokat
Nemcsak Európában, a világon máshol is gondot okozhat, ha egy hely túlzottan népszerűvé válik a turisták körében. A kambodzsai Angkor, a khmer birodalom egykori fővárosa például ilyen. Nemrég közel a duplájára emelték a belépők árát, és korlátozták a naplementét onnan megtekintő turisták számát.
Még durvább a helyzet a Machu Picchunál, a világ egyik leglátványosabb romvárosánál. A perui kormány már évek óta igyekszik mérsékelni a turistaáradatot, de nem igazán sikerült. Ezért most még komolyabb szigorításokat terveznek, és többek között százfős csoportok ütemes indításával igyekeznek biztosítani a látogatók szabályozott áramlását.
A turizmus a helyi lakosoknak egyszerre áldás és átok: egyrészt munkalehetőséget, megélhetést biztosít, másrészt viszont rombolja a természeti környezetet és az épített műemlékeket, valamint a mindennapi életminőséget. A tömegturizmus azonban az utazók örömét is tönkreteheti, hiszen egyre több helyre tehetik ki a „Megtelt” táblát, a felkapott helyek meglátogatásáért pedig egyre mélyebben kell a pénztárcába nyúlni.
