Szudán - több piramisa van, mint Egyiptomnak, de turistája egy se

  • külföld
  • 2017.05.09
    18:16
  • repjegykiraly.hu
Ébredj fel az ősi uralkodók arany piramisai alatt, sétálj az égető sivatagi homokban, ott, ahol a két Nílus egyesül, figyeld meg, hogyan úsznak a vörös halak a korallzátonyon. Bárhonnan is néznénk Szudánt, csak nehezen tudnánk elképzelni, hogy a dombok és homokdűnék igazi kincseket rejtenek.

Annak a kevés turistának, akinek sikerült eljutnia Szudánba, azonnal az egyik legjobb úti céljukká vált. Akik már jártak az országban, tudják, hogy a helyiek rendkívül barátságosak. Igen, ilyen is Szudán - az az ország, amelynek több piramisa van, mint Egyiptomnak, de turistája egy se.

Királyi nekropolisz - El Kurr

Tanutamun király - az uralkodó, aki Krisztus előtt a 17. században a K16-os piramisban élt, az az El Kurr sírkertje mára már a múlté. A szarkofág eltűnt. Jelenlétét csak a csodás festményeken láthatjuk, amelyek munkásságáról árulkodnak. Egy művész festette, aki ábrázolta, hogyan jutnak el a halott királyok és királynők az egyiptomi panteonba. Lépteiknél ott van Isis, majd Anubis a sakál követi őket, Thoth a halottak gyámja és a pávián, a bölcsesség istene is jelen van. Együtt kísérik Tanutamuna-t a hatalmas Osirishez, aki leméri lelke súlyát.

Kit temettek el a legnagyobb piramisban?

El Kurr csak az egyike volt a királyi nekropoloknak. Elsősorban i.e. 795 és 315 között használták, bár a következő generációk nem bántak velük valami jól. A régészeknek nincs könnyű dolguk, hogy betöltsék a hézagokat az idővonalon. Abban sem értenek egyet, hogy ki volt eltemetve a K1-es piramisban, amely a legnagyobb a 22 közül. A 19. században nagyon sok sír sírrablók által lett megrongálva, rosszabb esetben a földdel tették őket egyenlővé.

A Fáraó Birodalma délebbre húzódott, mint a mai Egyiptom

Megpillantani az egyiptomi istenségeket, egy ember sírjában, aki i.e. 653-ban halt meg, igazi kiváltságnak mondható. De bármilyen összefüggés nélkül egy kicsit félrevezetővé válhat. Az El Kurr nekropolisz nem Egyiptomban található, ahogy azt sokan várnák, hanem Szudánban - 442 km-re északra, Kartúmtól a fővárostól. Ma már furcsának tűnik, de a fáraók birodalma délebbre húzódott a mai Egyiptom határaitól. A Nílus mentén, továbbá az Asszuáni gát és Nasser tó mentén. Itt, Észak-Szudánban, ahol az ókori egyiptomiak számos templomot és piramist hagytak hátra, ma, negyvenkét évszázaddal később csak néhány turistával találkoznál.

Ez a félelmetes szó, „Szudán”

A "Szudán" szónak is köszönhetően csak nagyon kevés turista látogat el egy olyan országba, amelynek ennyire félelmetes az imidzse, bár ha ez nem így lenne, kígyózó sorokra lehetne számítani. A nemzet még mindig tartja a problémás hírnevét, amely a messzi múltba tekint vissza - i.e. a 21. századba, az egyiptomi megszállás idejére, amely II. Mentuhotep nevéhez kapcsolódik. A legalapvetőbb történelmi eseményekhez tartoznak: 1821-ben az oszmán annexiója, 1882-ben a Brit gyarmati alávetettség, 1956 és az azt követő polgárháború, amely végül ahhoz vezetett, hogy 2011-ben létrejött a független állam Dél-Szudán. Valamint a kilencvenes évek, amikor az Egyesült Államok élesen bírálták a terrorizmus miatt, főleg azután, amikor Kartúmot bombázták le.

Pörgős élet és a kávé erős illata

De ahogy ez gyakran szokott lenni, a valóság sokkal kellemesebb, mint gondolnánk. Például 24 km-re északkeletre, lombos fák mentén fekszik Karima. Itt minden mozgásban van - szarvasmarhákat tenyésztenek, hangos beszélgetésekben lehet részünk, motorok és tuk-tuk-ok kavalkádja fogad minket. Egyszerűen mindennapi pörgős az élet, az Office Foreign and Commonwealth Office (FCO) szerint pedig Szudán legtöbb része biztonságos a turisták számára. Ülj le, igyál egy erős, jellegzetes aromájú kávét az egyik kis kávézóban.

Meroe elfeledett piramisai

Meroe ősi város, a kék és fehér Nílus, valamint az Atbara folyók torkolatánál található, egykor egy gazdag Királyság volt, amelyet Kushnak neveztek. Ma itt fekszik Szudán és Dél-Szudán. Kush főleg a 9. és a 4. században bírt nagy jelentőséggel. Pont itt kerestek menedéket, azok, akik az Asszír hatalom (a mai Irán és Irak), majd később a rómaiak elől menekültek. Ezek a népek díszítő elemeket hagytak a piramisokon. Közel kétszáz piramis mutatja be az egykori királyok és királynők sírjait, amelyek 2700-2300 évvel ezelőtt épültek.