Varsó 1596 óta Lengyelország fővárosa. Régisége és méretei ugyan nem versenyezhetnek más európai székhelyével, de szépsége megkérdőjelezhetetlen, s van még egy jellemzője: elpusztíthatatlan. A város - mely a történelem során számtalanszor szenvedett el szörnyű pusztítást - minden alkalommal főnixmadárhoz hasonlóan támadt fel hamvaiból. Legutoljára a II. világháború során, amikor a város a németek és a szovjetek ténykedése alatt egyaránt szenvedett, végül 85%-a elpusztult. A világégés után Varsó újjáépült, történelmi óvárosának legfontosabb épületeit helyreállították, de barokk jellege örökre odalett. 1980-ban a varsói Óvárost az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította (a teljes rekonstrukció kivételes példájaként).
A városban ma egyaránt fellelhető az európai építészet szinte minden stílusa és korszaka, így a gótika, a reneszánsz, a barokk és a klasszicista, bár a XIX. századi nagypolgári építészetből nem sok maradt. A háború, majd a szocializmus pusztítása után az Óvárost Bernardo Bellotto itáliai tájképfestő, Canaletto tanítványának (XVIII. sz.) festményei alapján a háború előtti formában rekonstruálták. A város eme részein láthatjuk is a festmények reprodukcióit, melyeken összehasonlíthatjuk a mai és a XVIII. századi Varsót. Érdekes módon még a XX. század második felének szocreál építészete is hagyott megtekintésre érdemes épületet, a Kultúrpalotát (Tudomány és Kultúra Palotája - PKiN), melyről elsőre a New York-i felhőkarcolók képe ugrik be, ugyanakkor a modern toronyház építészet is büszkén képviselteti magát a városban: Varsó egyike a legmagasabb épületekkel rendelkező európai városoknak Frankfurt am Main, London, Madrid, Barcelona, Moszkva, Brüsszel és Rotterdam mellett.
Varsó az egyik legélhetőbb európai nagyváros, mely nagymértékben köszönhető annak is, hogy területének 40%-át zöldterületek, parkok és tavak teszik ki. A városban 82 park van, melyek közül a legnevezetesebb a Lazienki-park, míg a legrégebbi a Wilanów-kert, de kellemes sétát tehetünk még a Szász Kertben, a Krasinski-kertben, az 1928-ban megnyílt varsói állatkertben (a Visztula jobb partján, az Óvárossal szemben), illetve két fűvészkertben is. Magát a várost is számos erdő veszi körül, melyek túrázásra, kirándulásra hívogatnak.
Aki Lengyelországba - Varsóba - látogat, számoljon azzal, hogy néhány kilóval nehezebben, kikerekedve érkezik haza, hiszen a lengyel gasztronómia kiváló. Nagy változatosságát elsősorban a szláv, de emellett más idegen hatások keveredésének (német, magyar, zsidó, stb.) köszönheti, konyhaművészetük gazdag és kiadós. Amit feltétlenül érdemes megkóstolni, az a céklaleves (barszcz), a sziléziai kovászos savanyú leves (zurek), illetve a hússal töltött kerek burgonyagombócok (pyzy z miesem). Számos regionális konyhára szakosodott éttermet is találunk a városban.
De nézzük akkor, hogy mi az, amit feltétlenül látnunk kell!
Az Óváros (Stare Miasto) - Varsó XIII. századi eredetű Óvárosa számtalan nevezetességet rejt, de ha csak andalogni támadna kedvünk, arra is kiváló, hiszen romantikus hangulata, hívogató kávézói, éttermei, sörözői, galériái, konflisai, utcazenészei, szabadtéri kiállításai gondoskodnak bájáról. Aki azonban jobban felderítené az Óváros nevezetességeit, a következő látnivalókat ejtse útba: az Óvárosi piacteret(Rynek Starego Miasta) - középpontjában a város címeralakjával, a Visztula hableányával, Sawával -, melyet módos polgárházak ölelnek körbe, a Kastély teret(Zamkowy w Warszawie), melynek keleti oldalán áll a felújított királyi palota, Mazovia hercegének rezidenciája (ma múzeumként működik, egyik legérdekesebb tárlata Bernardo Bellotto Varsóról készített képeinek gyűjteménye), középen pedig III. Zsigmond lengyel király oszlopát csodálhatjuk meg, mely a város szimbóluma. Valamint a Szent János katedrálist, mely Varsó egyik legrégebbi, gótikus épülete (1390-ben épült), s ahová több nevezetes személyt temettek, de emellett koronázások színtere is volt.
Királyi Út - Ez a gyönyörű kialakítású út köti össze a királyi várat a Lazienki-parkkal, valamint a 10 kilométerre fekvő wilanowi-kastéllyal, melyek egy-egy lengyel király kedvelt tartózkodási helyeként írták be magukat Varsó történetébe. A Királyi út Óvároshoz közeli szakasza - melyet mindkét oldalról XVIII. századi paloták kísérnek - szintén megsemmisült a II. világháború során, épületeit Bernardo Bellotto képei alapján rekonstruálták. Itt található egyébként a monumentális Szent Anna templom, a Varsói Egyetem épülete, az Elnöki Palota, a Chopin-szalon (ma a Művészeti Főiskola működik benne), a Szent Kereszt templom, ahol Chopin szívét őrzik (testét a párizsi Per Lachais temetőben helyezték örök nyugalomra), illetve a Lengyel Tudományos Akadémia (előtte Kopernikusz szobrával). A Királyi Úton számtalan zenélő padot is találunk, melyek Chopin születésének 200. jubileumára készültek, e padokat egy-egy, a zeneszerzőhöz kötődő épület közelében helyezték el. A zenélő padok Chopin legszebb darabjait játsszák, miközben angol és lengyel nyelven olvashatjuk a hozzá kötődő információkat. A Szent Kereszt templom melletti ház falán két nyelvű (magyar és lengyel) bronztábla tudatja, hogy ott talált menedéket 1701-ben bécsi börtönéből menekülve II. Rákóczi Ferenc, Magyarország és Erdély fejedelme, a lengyel trón várományosa.
A Lazienki-park és palota - A közel 80 hektáron elterülő Fürdőparkot 1770-80 között, II. Szaniszló király kezdeményezésére alapították, angol stílusban. A Lazienki-park egyébként a varsóiak egyik kedvelt szabadidős úti célja, hiszen nem csak kikapcsolódásra ideális hely - a gyönyörű parkban szabadon élnek pávák és fácánok, a mókusok pedig roppant szelídek - de számos kulturális programot is tartanak a területén, így például a nyaranta megrendezett ingyenes, szabadtéri Chopin-koncerteket, melyeket a zeneszerző szobránál szoktak megtartani. A park területén találjuk II. Szaniszló király nyári rezidenciáját ("a vízre épült palota"), valamint a Kadett-iskolát, ahonnan 1830-ban a novemberi felkelés elindult, de akár csónakázhatunk is a hatalmas tavon. A Lazienki palotát "csak" felgyújtották a németek, így ezt könnyebb volt helyreállítani, mint a város többi, lerombolt részét. Az épület ma múzeumként működik, de számos koncertet is tartanak benne, melyek külön érdekessége - mivel az épületben nincsen villanyvilágítás - gyertyafény mellett rendezik meg őket. A parkban kerékpározni, görkorcsolyázni, kocogni és kutyát sétáltatni tilos!
A Kultúra és Tudomány Palotája (PKiN) - a város (és egyben Lengyelország) legmagasabb épülete (230,68 méter) a szocreál építészet érdekes - és kivételesen szép - példája. A Szovjetunión kívül ez az egyetlen igazi ilyen stílusú toronyház, melynek építésekor a moszkvai Hét nővér épületeit (ezek legismertebbike a Lomonoszov egyetem 240 méter magas központi épülete) vették mintául. A Kultúrpalota stílusában azonban felfedezhetjük a híres amerikai felhőkarcolók legelső példáit is, melyek még a XX. század első felében épültek. Az épület 1952-55 között készült el, s a Szovjetunió ajándéka volt Lengyelországnak: szovjet tervek szerint, 3600 szovjet építőmunkás részvételével (közülük 16-an halálos balesetet szenvedtek az építkezés során) készült el, s eredetileg Sztálin nevét viselte. Falain belül az első jelentős esemény az ötödik Világifjúsági és Diáktalálkozó volt, melyen 111 ország csaknem 30 ezer küldötte vett részt, de 1967-ben itt koncertezett a Rolling Stones is, mely az első alkalom volt, hogy neves nyugati rock együttes a vasfüggönyön túl lépett fel. Az épület ellentmondásos megítélése mind a mai napig jelen van a lengyel emberek gondolkodásában (nem csak a szovjet megszállás jelképe okán, de azért is, mert nincs harmóniában a város régebbi és újabb épületeivel sem, nem illeszkedik a városképbe), ezért számos gúnynévvel illették, így például nevezik Sztálin esküvői tortájának, illetve a bábot jelentő 'pajacnak', amely hangzásban közel áll a palachoz (palota). Az épület a turisták előtt is nyitva áll, 114 méter magasan elhelyezkedő kilátóteraszára gyorsliftekkel lehet feljutni. A palota 43 szintjén egyébként irodák, kiállítási helyiségek, múzeumok, mozik, könyvesboltok és egy 3000 fős konferenciaterem kapott helyet.
Múzeumok - Varsó számos érdekes és izgalmas múzeumi gyűjteménnyel is rendelkezik, melyek közül első sorban a Fryderyk Chopin Múzeumot érdemes kiemelni, mely a 2010-es Chopin-jubileumra megújult és audiovizuális látogatóbarát eszközökkel igyekszik közelebb hozni a XIX. század jeles zeneszerzőjének életét, munkásságát és a kort, melyben alkotott. Hasonlóan érdekes a Varsói Felkelés Múzeumának kiállítása, melyet egy százesztendős villamoserőmű épületében alakítottak ki. Itt látható a város legtragikusabb időszakának, a II. világháború alatti német megszállásnak, az ekkor történt két jelentős felkelésnek, valamint az ezt követő megtorlás áldozatainak emléket állító gyűjtemény. Ezeken kívül további múzeumok: Plakát Múzeum, Kortárs Művészet Központja az Ujazdów-i Várban, Varsó Történeti Múzeuma, Lengyel Hadimúzeum, Katyni Múzeum, vagy a Függetlenség Múzeum.
