Mehádiai-hegység – A Cserna-völgye és a Domogled
“A Cserna völgye hazánk legbájosabb vidékei közé tartozik. Két oldalán a hegyeket erdőségek borítják. Az erdős övön fölül kopár, vagy csak gyéren fásított sziklatömegek tornyosulnak, csaknem vízszintes vonalban elnyúló párkányt alkotva, melyből pázsittal, vagy fákkal zöldellő gömbölyded kúpok emelkednek ki. Helyenként a szürke mészkőfalak egész függőlegesen merednek föl. E sziklabércek között itt-ott sötét hegyszakadékok és barlangok tátonganak.” (Jancsó Benedek: Krassó-Szörénymegye, 1901)
Jancsó Benedek tökéletesen megfogalmazta, mi is a Déli-Kárpátok gyöngyszemének, a Mehádiai-hegységnek a sajátossága, s ehhez mi csak csatlakozni tudunk, hiszen a méltóságteljesen magasodó mészkő vonulatai láttán egyértelmű, hogy csoda helyre találtunk. Itt, az Al-Duna kanyarulatinál olyan érzésünk lehet, mintha nem is Európa közepében járnánk, hiszen látványos karsztképződményeinek, mediterrán klímájának, egzotikus flórájának és faunájának köszönhetően az 1932 óta védett terület egészen elvarázsolja az utazókat.
A Domogled-Cserna Nemzeti Parkban a Csernai és a Mehádiai földkéregdarabok szétcsúszásával alakult ki a Cserna-völgye, amelyben ezen felül a hévizek áldásait évezredek óta élvezik az emberek. Kisebb barlangok, vadregényes vízesések, látványos szorosok, lélegzetelállítóan meredek sziklafalak, tisztavízű patakok birodalma ez, ahol az egzotikus növényvilág (bánáti feketefenyő, keleti bükk, balkáni bükköny) és állatvilág (egyedülálló lepkefajok) teszik felejthetetlenné a túrákat.
Induljunk el és nézzük meg, hogy négy nap alatt miként tudjuk felfedezni a Domogled-Cserna Nemzeti Park számos természeti csodáját!
1. nap: Herkulesfürdő – meglátni és megszeretni
A Cserna-völgyének egyik ékszerdoboza Herkulesfürdő, amelynek termálvizes forrásait már a rómaiak is ismerték. Ha igazán szeretnétek kikapcsolódni és természetes földmedrek mélyedéseiben feltörő meleg vízben fürdeni, akkor ide feltétlenül el kell utaznotok. A fürdőváros az 1850-es években indult fejlődésnek, amikor Ferenc József a Cserna-völgyében található forrást és környékét Európa legszebb üdülőhelyének nevezte. A békeidőket idéző paloták, a meleg vizes források táplálta gyógyfürdők a völgy hangulatát emelik. Ma már megújulóban van a Ferenc József királyi lakosztályának helyet adó József udvar is.
És hogy valóban királyi helyen járunk, mi sem bizonyítja jobban, mint az Erzsébet palota bája, amelyet 1875-ben épült Sissinek. A hajdani pompás paloták közötti Herkules téren, a gyógyforrások istene, az 1847-ben ágyúacélból öntött Herkules szobor ma is szigorú tekintettel őrzi a fürdő nyugalmát. A 168 méter tengerszint feletti magasságon fekvő Herkulesfürdőre érkező turistákat tehát szinte pillanatok alatt elbűvöli a táj. Ha pedig kirándulnánk egyet, akkor a folyó két oldalán magasodó hatalmas hegyek közé mehetünk, ahol a Cserna-hegység meredek sziklabérceivel, fehér szikláival káprázatossá teszi a Mehádiai-hegység ölelésében a völgyet.
2.nap: Cserna hőforrás és tanösvény
A történelmi Magyarország délkeleti csücskében járunk, melynek számos magyar vonatkozása van. A gazdag történelmi örökségen túl azonban a természeti környezet szépsége és érintetlensége az, ami mindenkit elvarázsol. A Cserna-völgyében kis szervezéssel a híres hőforrásokat kipróbálhatjuk és a környék kulináris specialitásait megkóstolhatjuk (a micset és a sült pisztrángot nem szabad kihagyni!). Ezen felül a Cserna-völgyében indulnak a legszebb gyalogtúrák, amelyek során a látványos panoráma mellett a helyiek életébe is bepillantást kaphatunk.
S mivel vadregényes környezetben járunk, a különböző outdoor pályákat is bejárhatjuk. A Cserna-patak fölött meredeken emelkedő ösvényen túrázhatunk, függőleges sziklafalon falétrákon kapaszkodhatunk egyre feljebb, fahidak adrenalint termelő ingatagságát próbálhatjuk ki, végül remek kilátópontokon nézhetünk szét a Cserna-völgye fölött. Innen pazar körpanoráma tárul elénk a környező erdőségekre, sziklagerincekre, a távolban a Retyezát csúcsai is láthatjuk.
3.nap: Nagy- és Kis Kazán-szoros
Egy különösen egzotikus helyen járunk, hiszen a szorost északról a romániai Almás-hegység, délen a szerbiai Miroc hegység határolja, felszínét összefüggő növénytakaró borítja, erős mediterrán behatást biztosítva ezzel. Érdekes a folyó útját követni, amiről jó ha tudjuk, hogy a felső szakaszon, a Nagy Kazán-szorosnál a legkeskenyebb, mindössze 150 méter. A Kis Kazán valamivel szélesebb, a kettő között pedig a dubovai kiöblösödést találjuk, amely szemet gyönyörködtető.
A Kazán-szoros mindkét oldala védett terület, délen a Djerdap Nemzeti Park, északon pedig a Portile de Fier Nemzeti Park fontos természeti és kulturális értékeit – neolitikumi leletektől kezdve középkori erődítményekig – foglalja magában. A történelem folyamán a Duna ezen szakasza többször került a középpontba. 1833-ban, Vásárhelyi Pál tervei alapján és Széchenyi biztatására megindult a folyószakasz szabályozása, létrejött a „Széchényi út”, amely egyszerre szolgálta a hajóvontatást és a szárazföldi közlekedést is, egészen 1972-ig, amikor a Vaskapu-gát visszaduzzasztása miatt örökre víz alá került. Ekkor került víz alá a titokzatos Ada Kaleh, az egzotikus sziget is. A sziget lakói évszázadokon át gyümölcs- és dohánytermesztéssel foglalkoztak, illetve a kedvező földrajzi helyzetet kihasználva csempészetből éltek. Ma a szorosokban hajózva különös hangulat uralkodik, a természet szépsége és harmóniája az évtizedek alatt összefonódott a terület történelmével. Érdemes egy hajótúrát tenni erre, ha szeretnétek magatokba szippantani régmúlt idők történeteinek emlékét.
Decebál szobra
A Déli-Kárpátokat, illetve a Szerb-érchegységet elválasztó, 134 kilométer hosszú Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgye Európa egyik legvadregényesebb táját jelenti, melyet olyan látnivalók tesznek még felejthetetlenebbé, mint a régi jelzőállomások, a Veterani-barlang, Galambóc várának romja vagy a római birodalom hadiútépítésének emléket állító Traianus táblája.
Találkozunk egy különös szoborral is, amely Románia és Szerbia határán húzódik, és ami a szoros egyik legfurcsább nevezetessége is. Ez nem más, mint a Decebál, a dák király sziklába faragott képmása, amelyről sokan azt hiszik, hogy régi időkre visszanyúló alkotás, azonban csak néhány éve látható a sziklafalon. A 40 méter magas és 25 méter széles szobor a legnagyobb kőbe faragott szobrot egész Európában. Az igen kétes hírű milliárdos, Iosif Constantin Drăgan készítette 1994 és 2004 között, 12 alpinista szobrász közreműködésével. A Decebál-szobor megtekintése ma része szinte minden Vaskapu-szorosba vezető hajóútnak.
4.nap: Bigar- vagy Bigéri-vízesés
Utunk során útba kell ejtenünk a Bigéri Természetvédelmi Területet is. Itt található ugyanis az ország és talán Európa legszebb zuhataga, a Bigar-vízesés. A csodálatos Bigar-zuhatagot egy föld alól előtörő patak táplálja, és a víz egy nagyjából 8 méter magas, harang alakú mészkőtufán csorog le.
A vízesés különlegessége abban áll, hogy nem egyetlen széles sugárban ömlik le a víz, hanem 45 apró párhuzamos szálra szétválva alkot egy meseszép vízfüggönyt. A vízesés másik gyönyörű jellegzetessége a sziklán vastagon megtelepedett moharéteg, ami káprázatos zöldes csillogást kölcsönöz ennek az egyedülálló természeti csodának. Méltó befejezése lehet ez a látogatás erdélyi túránknak.
