Hasankeyf egy ősi település a Törökország délkeleti részén lévő Batman tartományban, közel a szír és az iraki határhoz. A város a Tigris folyó által vájt mederben fekszik, a környező mészkőfalakban pedigolyan barlanglakások vannak, amelyekben már Krisztus előtti 10 ezer évvel is laktak emberek.De nem csak ezért jártak ide eddig a turisták: Hasankeyfet az elmúlt évezredek alatt több birodalom szállta meg, és hagyta rajta a keze nyomát, a középkorban pedig a selyemút egyik kiemelkedő állomásává vált. Régi hídja, amelynek tartóoszlopai ma is állnak, a legnagyobb volt a középkorban.
Az áramtermelés fontosabb
Nem sokáig lehet azonban már elzarándokolni ide a történelmi emlékek megcsodálására, hiszen a város hamarosan víz alá kerül. A török kormány már az 1950-es évek óta tervezi, hogy pár kilométerrel odébb vízierőművet épít az országrész áramellátásának biztosítására, az utolsó generátort pedig hamarosan beszerelik az Ilisu-gáton.Ez pedig a környék elárasztását jelenti, beleértve Hasankeyfet is.
A kormány már megkezdte a kitelepítést. Az üzletek tulajdonosait felszólították, hogy zárjanak be, és menjenek az új városba, amelyet a lakók számára építettek fel. Az azonban még nincs kész teljesen, és a történelmi helyektől távol egy szuvenírárusnak amúgy sem terem sok babér.Az állam 700 új házat épített az új Hasankeyfben,azokra azonban csak azok a családok jogosultak, akik regisztrált lakosok. Aki nem álladó lakos vagy egyedülálló, az nem kap támogatást - írja a Deutsche Welle riportere.
Építkezés és rombolás
A közvélemény megnyugtatására azért történtek gesztusok. Egy speciális jármű segítségével például 200 méterrel magasabb helyre vitték Zeynel bég 1100 tonnás sírját, amelyet 1475-ben emeltek. A barlanglakásokat azonban berobbantják, hogy javítsák a sziklák szilárdságát a vízszint megemelkedésekor.
Mások is tiltakoznak a projekt ellen. Környezetvédők szerint a folyó felduzzasztásával 80 ezer embert fenyeget szárazság a Tigris távolabbi szakaszain. Veszélybe sodródhat például a mezopotámiai mocsárvilág Ahvar környékén, amelyet UNESCO 2016-ban nyilvánított a világörökség részévé.
