Megyer-hegyen fekvő “tengerszem”
Sárospatak közelében van egy igazán csodás hely, ahol az ég kék, a természet a legzöldebb árnyalatokban pompázik és az erdő mélyén a 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzetébe ékelődve egy mese tó varázsolja el az utazókat. Talán nem veszít értékéből, ha megnézzük kialakulásának történetét, ugyanis e kőzet kiválóan alkalmas volt az évszázadok során arra, hogy a hegyből kifejtve értékes malomköveket készítsenek belőle. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták. A Megyer-hegyen bányászott „pataki malomkövek” külföldön is keresettek voltak.
A hegy évszázadokig állta az emberi kéz általi formázást, s ennek következtében a bánya belsejében hatalmas akna jött létre. Mint minden árok, ez is megtelt volna vízzel az esőzések idején, de a víz eltávolítására vízlevezető vágatot vájtak a középkori bánya szegletében. Amikor a XX. század elején abba maradt a kőfejtő tevékenység, a malomkőbánya fejtési gödrében tó alakult ki, melyet később Tengerszemnek neveztek el.
Az egykori kőfejtőben kialakult tó mélysége 6,5 méter, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. Különleges hely ez, olyan, mintha a négy évszak tündérei vertek volna itt tanyát, miután az ember végleg elhagyta az ősi vulkán kúpját. Bármikor is járunk erre, mindig a legcsodásabb arcát mutatja a természet, legyen szó a tó nyári türkiz kékjéről, a tavasz és az ősz visszatükröződő színeiről, vagy a télen kiapadt és befagyott mederről. Az ide vezető Malomkő tanösvényen keresztül pedig tökéletes tájékoztatást kapunk a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról és a terület élővilágáról.
Érdemes nem csak a tavat, hanem környezetét is alaposan felfedezni, hiszen a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett terület. Egyfajta időutazás ez a környéken, ahol a bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott “kanyon” szintén érdekes látványt nyújtanak.
Megközelítés
A Tengerszem és a Malomkő tanösvény egész évben időjárástól függően, szabadon látogatható. A Megyer-hegy oldalába szőlők között szinte egy fél óra alatt egy keskeny, néhol kissé meredek ösvényen tudjuk megközelíteni a Tengerszemet. A tanösvény jelzéseit követve a tó körül feljuthatunk a sziklafalak tetejére. A biztonsági korlátok mögül pedig gyönyörű fotókat készíthetünk a türkiz mélységről.
Látnivalók a közelben: Sárospatak és a Rákóczi-vár
A Megyer-hegy közvetlen szomszédságában találhatjuk a sárospataki Rákócziak várát, hazánk legszebb késő reneszánsz műemlékét. Utunk során tehát érdemes betérni az ország legjelentősebb Rákóczi-kultuszhelyére, megtekinteni az épületben kialakított Rákóczi-kiállítás, amely 2003-ban az Év Múzeuma díját is megkapta.
A Rákócziak idején a XVII. században nagyszabású építkezések folytak a reneszánsz jegyei szerint a városban és a várban. Így készült el a vár leghíresebb látnivalója 1646-ban, a belső udvaron látható gyönyörű Lorántffy-loggia, amely a magyar reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása.
Ma a Rákóczi-kiállítás szabadon, míg a legrégebbi Vörös-torony csak vezetéssel látogatható. Ám a torony termeiben Rákóczi korabeli bútorokat, és gyönyörű reneszánsz ajtó és ablakkereteket figyelhetünk meg, ezért érdemes igénybe venni a szakvezetett túrát is a várban.
Azonban nem szabad elrohanni az északkeleti sarokbástya mellett sem, hiszen az emeleten a XVII. századi “Sub-Rosa erkély” ugrik ki. Nevét a kerek erkélyszoba festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta. A már barokkba hajló reneszánsz motívumokkal díszített szobában tartották a Wesselényi-féle összeesküvés titkos tárgyalásait, I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc részvételével.
Részletes jegyinformáció: www.rakoczimuzeum.hu
Sárospataki Bazilika
A Tengerszem és Rákóczi vár mellett érdemes útba ejteni a Sárospataki Bazilikát is. A város első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való, ám ez a mai háromhajós, gótikus templom csak 1492-re készült el. Története szorosan összefügg a vár történetével, mert a vár gazdái a templom urai is voltak és szinte mindenki alakított, bővített, módosított rajta valamit. S ha itt járunk, ne felejtsük el, hogy a város szülöttje Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek ereklyéit őrzi a basilica minor rangot viselő gótikus templom.
