Trója a világ egyik legismertebb történelmi városa. Egy olyan terület, mely magába olvasztotta kelet és nyugat kincseit, és évezredeken át ihletadója volt számos bárdnak, költőnek és írónak, akik megénekelték halhatatlanságát. Bár évszázadokon keresztül azt hittük, hogy Trója csak a képzelet szüleménye, a 19. században archeológusok egy csoportja olyan leletekre és maradványokra bukkant a Canakkale régióban, melyeknek alapos vizsgálata alátámasztotta, hogy sikerült megtalálni a világ történelmi helyszíneinek egyik legkiemelkedőbb darabját.
A felfedezés híre és fontossága az UNESCO-t is elérte, és 1998-ban fel is vették a világörökségi listára. 2018-ban ennek a jeles eseménynek a 20. évfordulóját ünneplik Törökország szerte. Így aztán akár hisznek, akár nem a város szenvedélyes történeteiben, idén első kézből tapasztalhatják meg a történelemkönyvek és filmek által bemutatott korszakot.
NÉZZÉK MEG SZÉP HELÉNA KINCSEIT ÉS A TRÓJAI HÁBORÚT!
A „Trója éve" programsorozat egyik fő látnivalója az az új múzeum, mely 10 000 négyzetméteren mutat be olyan régészeti leleteket, melyek közelebb hozzák Tróját a nagyközönséghez. Vannak köztük darabok Priam király kincsei közül, melyekre Heinrich Schliemann, lelkes amatőr régész talált 1870 környékén. Igaz, hogy később a leleteket Berlinbe csempészte, aztán különleges módon nyomuk veszett, de 1993-ban újra előkerültek Moszkvában. A megtekinthető gyűjteményben azonban nem csak ezek a műkincsek, hanem Szép Heléna ékszereinek egyes darabjai is megtalálhatóak.
A Török Nemzeti Színház és Opera Társulat is különleges előadással készül az ünnepi évre. Közösen álmodták ugyanis újra a trójai háború történetét, amiben a híres Fire of Anatolia nevű tánccsoport is közreműködik egy egyedi táncbetéttel.
Végül érdemes még odafigyelni a Turkey Travel Centre folyamatosan frissülő információira, mivel különböző időpontokban virtuális rekonstrukciókon keresztül is megcsodálhatjuk a trójai romvárost. És ez nem kis dolog! A régészek ugyanis több mint 10, egymásra épült Trója-változatot tártak fel az évek során.
A BÁMÉSZKODÁS TELJESEN INGYENES
Az egykori fővárosban, Isztambulban semmiképpen se hagyják ki a Grand Bazaar sikátorait, a fűszereinek illatát és az alkudozás lehetőségét. Még ha nem is vásárolnak semmit, bámészkodni mindenképpen megéri. Sétáljanak el a Kék Mecset irányába, és csodálják meg a részletgazdag mozaikokat, vagy korzózzanak egyet a város legszebb sétálóutcáján, az İstiklal Caddesi-n, amit félig európai, félig ázsiai hangulata miatt néha még a Kelet Párizsa néven is emlegetnek. Az utca kirakataiban méteres tornyokban állnak a méztől csöpögő és csillogó baklavák – már csak ezért a látványért is megéri erre sétálni.
Ha pedig tengerparti semmittevésre vágynak, akkor sem kell hatalmas költségekkel számolniuk: Bodrum elegáns partjaitól nincsen távol a teknősök által uralt Íztuzu partja, vagy a britek kedvenc strandolóhelye Fethiye, és a szinte privátnak tűnő Patara sem. A hotelekkel telepakolt Antalya és a hosszú homokos szakaszairól ismert Alanya nem is különbözhetne jobban egymástól, de ahhoz, hogy a partokon élvezzék a semmittevést és a kilátást, egy lírát sem kell költeniük.
A TÖRÖK STREET FOOD HÁZHOZ MEGY
Törökországban a street foodért nem kell odamenni az árushoz, a legtöbb esetben ő jön oda hozzánk. Mindegy, hogy egy strandon ülünk a napernyő alatt Bodrumban, vagy Ízmir partján, a kedvelt Kordon parkban csatlakozunk egy esti piknikhez, az utcai ételárusok dallamos kiabálásától nem menekülhetünk. De nem is nagyon kell, ha olyan finomságokat cipel a fején egyensúlyozott tálcán, mint a töltött kagyló, vagyis a midye dolma. Vásárlótól vásárlóig megy, és még azt is megtanítja, körülbelül 30 centért, hogy a kagyló felső héjával, hogyan kanalazzuk ki a másik héjból a fűszeres, citromos rizst és a kagylóhúst.
Érdemes még leinteni a nyársra húzott, pirított, főtt kukoricát áruló kocsit is, vagy aki a gyümölcsöt szereti annak kipróbálnia a török szilvát, ami májusban még kicsi és zöld, júliusra viszont lila színűre és zamatosra érik. Egy meleg, városnézéssel töltött nap után a mézédes sárgadinnyét, a kavun-t se hagyják ki, amit az árus a szemük láttára váj ki a héjából.
VÁR A MARSBÉLI TÁJ
Nem kell az űrbe utazniuk azért, hogy lássák, milyen is lehet a Mars bolygó felszíne. Elég ha törökországi nyaralásuk egyik programpontja Kappadókia felkeresése lesz, ahol kivételes barlanglakásokat is megcsodálhatnak (vagy megszállhatnak egy barlanghotelben is). A terület, ahol a Csillagok háborújának helyszínei találkoznak Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki mindennapjaival, csodálatos és felejthetetlen kirándulásokra csábít levegőben és túrázva is.
Mondani sem kell, hogy egy hőlégballon kosarából páratlan látványban lehet részük; profi és amatőr fotósoknak pedig külön ajánlott ez a közlekedési lehetőség. Ilyen ballonos utak folyamatosan indulnak a térség felett, bár az elmúlt időben egyre többször szólnak a hírek a térség felett földnek csapódó hőlégballonokról. Persze a régiót túrázással is felfedezhetik. A Göröme-völgyben magasodó tündérkémények között barlangfalvakat és 1000 éves barlangtemplomokat találnak.
BÁR A TÖRÖK HEGYLAKÓK NEM HALHATATLANOK, SKÓT DUDÁN AZÉRT JÁTSZANAK
Törökország Fekete-tengeri régiójában a nyár kezdetét az jelzi, mikor a csordát felviszik a hegyekbe, hogy ott a tavasz ideje alatt kinőtt, érintetlen fűből legelhessenek. Ezt a szezonális tradíciót meg is lehet nézni egészen július elejéig, utána pedig egy záróünnepség várja az érdeklődőket. A Vartorov ünnepségen a helyiek olyan hangszereken játszanak, amelyek nemcsak kinézetre, de hangra is hasonlítanak a skót dudákhoz.
A HEGYOLDAL, AHOL A KÖVEK LÁNGOLNAK
Az ország délnyugati részén, Antalya-tól 80 km-re természetes tábortüzek világítják meg a hegyoldalt. A törökök által Yanartasnak nevezett metángáz által táplált tüzek közel 2500 éve lobognak, évszázadokkal ezelőtt a tengerészek ezek segítségével tájékozódtak éjszakánként. Ma már csak a természeti szépségükért idelátogató turisták gyönyörködnek bennük, esetleg teavizet forralnak vagy tojást sütnek a kisebb lángokban. Ezek a kisméretű tábortüzek 5000 négyzetkilométeres területen elszórva égnek, a téli hónapokban a nagyobb nyomású, sűrűbb, hideg levegő miatt picit erősebben.
A TÖRÖK KONYHA ÚJRA KITALÁLJA ÖNMAGÁT
A friss, finom és szezonális alapanyagok, mindig is a török konyha részei voltak, de az ország legújabb séfgenerációja már megszállottsággá, kincsvadászattá fejlesztette a legminőségibb termékek megtalálását. Az ételek pedig, amiket ezekből kreálnak, ma az egyedülállóság szimbólumai. Az olyan török séfekre érdemes most odafigyelni, mint Mehmet Gürs, Didem Şenol, vagy a nemrégen Magyarországon járt, isztambuli séf Maksut Askar, aki a Neolokal étteremben alkotja nem mindennapi ételkreációit, és a régió egyik nagy nemzetközi felfedezettjének számít.
A BŐRHÁMLASZTÁS EGY SPECIÁLIS MŰVELET
A törökök tudják csak igazán, hogy milyen a tiszta, selyem tapintású nyári bőr – mi addig meg sem érthetjük, amíg egy erős kezű fürdőmester, felszerelkezve egy durva kecskeszőr kefével végig nem tisztít és sikál a fülcimpánktól a kislábujjunkig. Az egész „kényeztetést" egy 16. századi hammam falai között, egy melegített márványasztalon kell elképzelni, ahol vidáman szálldosnak a citronella illatú szappanbuborékok.
AKI HULLÁMOT KERES, AZ TALÁL
Bár az ország egyik partját sem mossa nyílt óceán, de Alanya és Kerpe partjainál összegyűlt néhány helyi szörfőrült, akik mindig a megfelelő hullámra várnak. Csatlakozva az Alanya Surf Team és a Duna Surf House és Akadémia tagjaihoz egy-egy szörfös napra, megismerhetik a két kis közösség mindennapjait. Egészen pontosan azt, ahogyan egy jónak tűnő pillanat reményében, hogyan pattannak együtt autóba, és a partvidéket követve, hogyan kergetik a legjobb hullámokat. Ez például biztos, hogy ritka törökországi élmény!
UTAZÁS KÉKLŐ VIZEK HÁTÁN
És ha már a vizeknél tartottunk – azoknak, akik szeretik a termálfürdőket, nem szabad elfeledkezniük az ország egyik legszebb és legkülönlegesebb UNESCO világörökségi helyszínéről, a Pamukkale termál medencékről. A teraszos felépítésű, természetes módon képződött, kálciumban és egyéb ásványi anyagokban gazdag termálmedencék már a 2. század óta vonzzák a nyugalomra és feltöltődésre vágyókat neonragyogású vizeikkel.
A másik, szintén vizes kalandra csábító programlehetőség a „blue voyage" néven ismert vitorláskirándulás. A törökországi partvidék tradicionális, kettő vagy három árbócos hajói, a gulet-ek Bodrum és Marmaris körül várják a kalandvágyó turistákat. A gulet-utak a 20-as évek közepén váltak kedveltté, amikor még a művészek és az írók kedvelt közlekedési eszközei voltak. Ma már megszámlálhatatlanul sok „blue voyage" operátort találni a partok mentén, akik több napos túrákra is elviszik a családokat vagy baráti társaságokat az úszó butikhotel-szerű hajóik fedélzetén.
