A mai Vergina területén fekvő ókori Aigai volt Makedónia fővárosa, mielőtt áthelyezték a királyság székhelyét Pellába. II. Philipposz az i. e. 4 században kezdte építtetni palotáját Aigaiban. A 25 ezer négyzetméteren elterülő épületegyüttest, amely háromszor nagyobb volt az athéni Parthenónnál, az ókori Görögország egyik legjelentősebb komplexumaként tartják számon.
A régészek szerint az aigai palota egy találékony építész, Pütheosz tervei alapján épült, akinek nevéhez fűződik egyebek között a halikarnasszoszi mauzóleum is. A palota nem a király rezidenciája volt, hanem gyülekezőhelyként szolgált a városlakók számára. Megépítésekor olyan, a korszakban modernnek számító építészeti megoldásokat használtak - például oszlopcsarnok -, amelyek később inspirálóan hatottak mások mellett a rómaiak és az arabok építészetére.
A görög szakértők szerint Aigai már a vaskorban lakott terület volt, majd II. Philipposznak és Nagy Sándornak hála az i. e. 4. században élte fénykorát, míg végül a rómaiak i. e. 168-ban feldúlták. A város a feledés homályába merült, mígnem 1977-ben egy görög professzor, Manolisz Andronikosz rá nem talált II. Philipposz sírjára, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékkal szolgálva arra, hogy a terület, amelyet elsőként a 19. században tártak fel, valóban az ókori Aigai romjait rejti. A szakembereknek eddig csupán egyetlen egyet sikerült feltárniuk a város 800 részéből és összesen 1500 négyzetméternyi mozaikot restauráltak. A következő lépés az oszlopok helyreállítása lesz.A palota restaurálása a tervek szerint 2023-ra fejeződik be és 2020-ban nyitja meg a kapuit az új aigai múzeum.
